A hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak XIX. század második felében.

2008. január 5., szombat

A hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak XIX. század második felében.

Mutassa be a hármas szövetség és a kettős szövetség kialakulását!

Az európai hatalmi egyensúly és béke az alábbi országok kezében voltak: Anglia, Franciaország, Oroszország, Németország, Osztrák-magyar Monarchia. Európán kívül: USA, Japán. Konfliktusok lehetőségei: Németország-Franciaország között a reváns Elszász-Lotharingia miatt. Oroszország – Monarchia között a balkáni befolyás miatt. Mindkét ország szeretné megszerezni a tengeri átjárókat. A gyarmati befolyás növekedése miatt: Ázsiában Oroszország és Japán között. Afrikában, pl. Belgium /Belga–kongó (Zaire)/. A gyarmatosításkor felébred a nacionalizmus, mert a gyarmatosítók azt képzelik magukról, hogy ők a felsőbbrendűek!

Németország: Nemrég jött létre a Német egység (1871), ezért hatalmas népesség, dinamikusan fejlődő gazdasága, óriási hadserege volt. Államszerkezet: Szövetségi berendezkedés, melyben Poroszország a vezető. Porosz király ® Német császár (I. Vilmos). A Kormány és a hadsereg a császárnak felel. A kormányfő (Bismark) irányítja a külpolitikát. A császárságban ugyan létezik mind tartományi és szövetségi parlament, de nincs beleszólása a főbb ügyekbe (Konzervativizmus). /A liberális országban a Parlament ellenőrzi a hadsereget, külpolitikát stb./ Gazdaság: A gazdaság fejlődése érdekében védővámokat vezetnek be. A kormányzat a “Junkerok” (nagybirtokos) és a nagytőkés érdekeit védi. Igen erős a központosítás, hiányoznak a civil kezdeményezések (gondoskodó állam). Különböző szociális intézkedéseket vezetnek be, mint pl. a világon elsőként a társadalombiztosítást. A külpolitika: A franciák teljes elszigetelésére törekszenek területi viták miatt. Hármas szövetség: Ferenc József – I. Vilmos – II. Sándor (a franciák elszigetelésére). Kettős szövetség: Németország és a Monarchia között. Szűkíteni akarták a kört a balkáni ellentét miatt, melyhez csatlakozott Olaszország 1882-ben.

Oroszország: Hatalmas területű ország, mely iszonyatos mennyiségű nyersanyaggal és emberanyaggal rendelkezett. /A legnagyobb szárazföldi hadsereg, de ez csak a létszám miatt volt így, mivel technikailag nagyon fejletlen./ Az ipar és a mezőgazdaság fejletlen. Különböző modernizálási kísérlet az ipar fejlesztésére, pl. állami hitelek, külföldi tőkebevonás. Vadkapitalizmus alakul ki. Az országban néhány régiót érint a fejlődés a lakosság 80 %-a továbbra is elmaradott, a népesség 2 %-a munkás, szervezeteik nincsenek, kizsákmányolják őket. A parasztság szintén fejletlen. Nemrég fejeződött be a jobbágyfelszabadítás /A jobbágynak kellett önmagát megváltani./ Igen erős központosítás, mert félnek az anarchizmustól, parancsuralmi rendszer, de a cárt is megölik az anarchisták. Nem bírja a gazdasági versenyt, ezért általános a nyomor.

Osztrák-magyar Monarchia: Mivel az osztrákok kimaradtak a német egységből, ezért ragaszkodnak Magyarországhoz, hogy legalább látszatnagyhatalom legyen. (A ’48-as forradalmat is külső segítséggel verik le.) Tipikusan agrárország, ipar nincs. Igen nagy probléma a nemzetiségi kérdés, mivel nincs domináns etnikum, és a Balkánon létrejövő nemzeti államok buzdítják a kisebbségeket a szakadásra. (Románia, Szerbia) A magyar külpolitika oroszellenes (Andrássy), de mivel a Monarchiában a külpolitika és a hadügy közös, belekényszerülnek az osztrák akaratba. Szóba jöhetett volna még Franciaország, de kizáró ok volt a köztársasági államforma.

Franciaország: Összeomlik a császárság, kikiáltják a köztársaságot, a porosz-francia háború, illetve a párizsi kommün ösztönzi a gyarmatszerzést. /A Párizsi kommün: 1871.március 28-án megválasztott párizsi tanács (kommün) átvette a hatalmat, törvényhozó és végrehajtó hatalom. Bismark a kommün leverésére francia hadifoglyot ad a Versailles-I kormánynak, akik leverik./ Folytatódik a III. köztársaság 1870-től az I. Világháborúig.

Nagy-Britannia: Pax Britannia (a béke). A “fényes elszigeteltség” miatt kitűnő gazdaság, hatalmas hajóflotta, hadsereg. A diplomácia kiváló, mert minden konfliktusnál a gyengébbet támogatja. Kisebbfajta konfliktusa van: Franciaországgal® Afrika, Oroszországgal® Közel-keleti befolyás miatt.

Japán: A Meidzsi restauráció (1868) után meghatározó szerep Ázsiában, gazdasági nagyhatalom.

Eszmerendszerek: Nacionalizmus: kb. 1870-ig pozitív megítélésű /nyelv=államnyelv/ a kultúra független legyen. A demokráciával szoros kapcsolatban, a liberálisok támogatják. 1870-től a birodalomépítés, és a gyarmatszerzés eszköze. A fajelmélet alapjait most alkotják. A német, brit, francia faj felsőbbrendű, uralkodó. Ennek bizonyítására fejlesztik a hadsereget, fegyverkeznek. Franciaországban a németeket utálják Elszász-Lotharingia miatt. Sovinizmus: Elvakult nacionalizmus. Antiszemitizmus: zsidóellenesség. Pogrom: népirtás. A zsidókat Oroszországban gyakran gyilkolják. Szocializmus: XIX. század első felében utópia. Második felében a szakszervezet erősödik. Németországban a szakszervezet célja a 3*8. Franciaországban államszocializmus. Szocializmus célja, hogy a hatalom a munkások kezében legyen. Vallási alapú pártok: Keresztényszocialisták, Kereszténydemokraták. Marxizmus: Forradalom utján megdönteni a tőkés rendszert. Anarchisták: A szervezetek ellen vannak. Senkinek ne legyen hatalom a kezében. Filozófia: Pozitivizmus. A fejlődés előreviszi az emberiséget. A fizikai valóság létezik. A régmúlt és a nagyon távoli jövő nem lényeges. A legfontosabb a jelent leírni. Szociológa: Az ipari társadalom irányításának tudománya. Legfőbb céljuk: tudósok vezessék az országot.

0 megjegyzés: