A Horthy-rendszer konszolidációja

2008. január 5., szombat

20. tétel

A Horthy-rendszer konszolidációja

1. Horthy hatalomra jutása

Élete derekán kattintott hirdetésre, hogy támogassa az oldal szerkesztőjét!

1919. nov.: Huszár – kormány hatalomra jutása.

1919. nov. 16: Horthy bevonulása Budapestre.

Kritérium: 1920. Jan.: Nemzetgyűlési választások -> kisgazda győzelem

KNEP- Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Király nélküli királyság, élén kormányzóval à Horthy M. à kormányzói jogkör

Horthy – korszak: 1920-1944: a rendszer lényege: az 1918-19-es forr. Tagadásaként a polgári társ. Helyreállítására és megóvására jött létre

2. A trianoni békeszerződés

1920. jún. 4: Simonyi – Semadam Sándor

A békeszerződés aláírása az ország nemzetközi elismerésének feltétele volt.

Gr. Apponyi Albert; Gr. Teleki Pál; Gr. Bethlen István.

Az összterület 70 %-ának, a lakosság 60 %-ának elvesztése. 325 km2 –ről 93 lett, 18,7M-ról 8M.

Több mint 3M magyar került a határokon kívülre. Az ipari létesítmények 52 %-a határon kívülre került.

Bányák, vasútvonalak jelentős részének elvesztése.

3. Belpolitikai konszolidáció

Teleki Pál (1920-21); Bethlen István: mindkettő erdélyi arisztokrata

Cél: az osztályrend fenntartása; gazdasági, politikai élet normális menete.

Tömegbázis: kisgazda társadalom; katonatiszti rétegek; hivatalnokok; értelmiségiek ßà

nagybirtokosok; katolikus egyház; legitimisták (királyság visszaállítása).

Az egész ország politikai gondolkodása: konzervatív – liberális. A konzervatív demokrácia hívei.

Numerus clausus: egyetemekre, főiskolákra csak egy bizonyos arányú kisebbség vehető fel.

4. Nagyatádi-féle földreform

Cél: az agrárproletárok és a birtokos rétegek elégedetlenségének leszerelése.

1 millió kat. Hold föld szétosztása. à kb. 300 e. ember 1-2 holdas törpebirtokot kapott; kb. 100 e. ember pedig 20-50 holdas vitézi telket. Vitézi rend: nem módosította Mo. birtokstruktúráját.

100-1000 hold, ami kb. 50% a nagybirtok à túlsúly

5. Munkásmozgalmak

1921: Kommunista Párt törvényen kívül helyezése

Bethlen – Peyer egyezmény

- hasonló belpolitikai felfogás

- az MSZDP feladatául tűzte ki az új kormány elfogadtatását Európában

- az MSZDP-nek meg kellett ígérnie, hogy lemond a vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezéséről

- nem folytat agitációt az agrárproletárság körében sem

- cserébe a kormány: az MSZDP legálisan működhet; a szakszervezetek szabadok; a cenzúra sem érvényesül

6. Királypuccsok

IV. Károly visszatérési kísérletei

1921. márc.: Teleki lemondott

1921. okt.: Habsburg – ház harmadik trónfosztása

7. Kormányzási módszer

Bethlennek sikerült elérnie: 1922: Egységes Párt létrejötte / Kisgazda Párt + KNEP

1922: választások, de előtte új Választójogi Törvény à 0,75 millióval csökkentette a választók számát. Nyílt szavazások.

8. Pénzügyi stabilizáció

1924: Népszövetségi kölcsön – hosszú lejáratú hitel: 250 m. korona, évi 7.5%-os kamatra.

1927: pénzügyi reform à pengő megjelenése

9. Külpolitika

1922: Népszövetségbe való belépés

1927: magyar – olasz szerződés

1920-as évek: angolorientáció ßà franciák; németorientáció à Streseman; tárgyalások Szovjetunióval.

10. A Horthy-rendszer jellege

- fasiszta volt: a parlamentalizmus erős korlátozása miatt

- diktatórikus volt: konzervatív, parlamentális hatalomépült ki.

- Polgári liberális volt: van parlament; több pártrendszer; sokszínű sajtó; kormánybírálatra is van lehetőség.

11. A Horthy-korszak ideológiája / Keresztény és nemzeti

Megfogalmazói: Prohászka Ottokár; Bangha Béla; Szabó Dezső; Szegfű Gyula; Teleki Pál.

Keresztény Nemzeti

Sz. István jelentőségének kiemelése; Internacionalizmus; kozmopolitizmus tagadása;

Keresztény – szociális erkölcsi egy nemzet akkor fejlődik egészségesen, ha saját

Értékeket fogalmazott meg; szociális nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz.

Állam fogalmának megjelenése;

Társadalombiz.; piacgazd.

Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben

16. tétel

Politikai és katonai küzdelmek Magyarországon 1848-49-ben



1848. a népek tavasza - polgári forradalmak és a nemzeti függetlenségi harcok
A magyar forradalom és szabadságharc különlegessége: Magyarországon a leghosszabb. A forradalom sok kérdést megoldott, de 3 kérdést nyitva hagyott, melyek később kedvezőtlen hatást gyakoroltak a szabadságharc menetelére.

1. A jobbágykérdés megoldatlansága: áprilisi törvények: már a földdel rendelkezőkkel foglalkozott, de ez csak a jobbágyok 40%-át érinti, a 60% zsellér.

2. Nemzetiségi kérdés: nem született döntés, Habsburgok kijátszották.

3. Nem tisztázták Magyarország és a Habsburg birodalom viszonyát.

I. A szeptemberi fordulat: 1848. augusztus: királyi leirat, áprilisi törvények módosítását akarták. Magyar hadügy, pénzügy Bécs alá. Batthyány és Deák Bécsbe utaztak, de a tárgyalások eredménytelenek. Bécs szándéka világossá vált: először Itáliát kellett levernie. Batthyány lemondott. Felkészülés Jellasics támadására: újoncozás, honvéd zászlóaljak felállítása, szőlődézsma eltörlése, Kossuth bankó kiadása.

II. Jellasics támadása: (35000 fő) 1848. szeptember 11-én Murakereszttúrnál átlépte a Dévát, és a főváros felé nyomult. Magyar hadsereg: 7 zászlóalj (700 katona) + újoncok. Bécs: nem tartotta a magyar kormányt legitimnek, ezért Lamberg Ferenc császári biztost (tejhatalom) Mo.-ra küldték à pesti nép felkoncolta szeptember 28-án.
Szeptember 29. Pákozd. Móga János altábornagy legyőzte Jellasicsot, majd Bécs felé indultak, de nem üldözték nagy erőkkel.
Kossuth törvényességre törekedett, a Batthyány-kormány lemondott, új végrehajtó szerv: Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). OHB intézkedései: újabb bankjegyek, 40000 újonc, fontos intézkedés: kormánybiztosok küldése a megyékhez. Görgey kivégezteti Zichyt

III. Hadi események:
1848. 10. 06. Bécsi forradalom, Latour hadügyminisztert a bécsi nép kivégezte - elkésett magyar katonai akció. Támadás október 30. Schwechatnál: Túl későn üldözték Jellasicsot, Windischgrätz, a császári hadak főparancsnoka leveri a magyar hadsereget. Kossuth Móga helyett Görgeyt nevezte ki a sereg parancsnokává.
Szerb felkelők harcai a császári seregek oldalán. Damjanich János harcolt ellenük.
Erdély: Puchner császári altábornagy szövetkezik a románokkal, elfoglalta Kolozsvárt. Ellentámadás: székelyek Hídvégnél visszaverik Puchner seregét, ezzel megakadályozva, hogy kijussanak az alföldre. Kossuth kinevezi Bemet az erélyi csapatok élére. Északról szlovák csapatok, majd Galíciából Schlick hadai törtek be.

IV. Harc a császári csapatokkal:
1848. 12. 02. V. Ferdinánd (gyengeelméjű) leváltása, helyette: Ferenc József.

Az országgyűlés nem ismerte el királynak, mert nem koronáztatta meg magát magyar királynak à áprilisi törvényeket nem fogadta el.
Fősereg támadása: 1848. 12. 16-án Windischgrätz vezetésével kb. 44000 katona lépett Mo. területére. Görgey nem vállalt csatát a túlerővel szemben, Perczel Mór csatát vállal Mórnál december 30-án, a csatát elvesztette.
à A kormány Debrecenbe költözött, törvényességre törekedtek továbbra is. 1849. január 5-én Windischgrätz bevonult Pestre.
Több oldalú támadások, Schlik, Puchner.
Görgey akciói északon, 1849. 02. 05. Guyon Richárd áttört a Branyiszkói-hágón. Görgey és Klapka csapatai egyesültek, Schlick csapataira vereséget mértek. Perczel Szolnokról verte ki Windischgrätz elővédjét.
Bem sikerei Erdélyben: 1848 végén visszafoglalták Kolozsvárt. 1849. 02. 09. Pisiknél legyőzi Puchner hadait, majd Nagyszebent bevette március 11-én. Az orosz-császári erők kivonultak, Erdély felszabadult.
1849. 02. 26-27. Görgey helyett Dembinskyt nevezi ki Kossuth, aki kápolnai csatában megütközött Windischgrätz csapataival
à vesztettek à Dembinski leváltása, helyette ismét Görgey lett a főparancsnok: dicsőséges tavaszi hadjárat, Windischgrätz à Welden, Bécs trónfosztása.
A kápolnai csata következménye: olmützi „oktrojált” alkotmány kiadása: Mo. teljes bekebelezése, de soha nem lépett életbe.

A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

17. tétel

A nemzetállamok kialakulása Nyugat-Európában

Az egységet alulról, népforradalom útján 1848-ban nem sikerült megvalósítani, ezért felülről, dinasztikus úton valósították meg.

I. Olasz egység kialakulása:

1. Módszerek: - Alulról népforradalom útján: Garibaldi és Mazzini.
- Felülről dinasztikus úton: Cavour.

2. Az egység megvalósítása: Cavour a saar-piemonti királyság külügyminisztere, később miniszterelnöke találta meg a megfelelő utat.
Diplomáciai előzmények: külső támogatás szerzése, szövetséges III. Napóleon. Támogatásának megszerzése: bekapcsolódtak a krími háborúba (1853) az ő oldalán.
1859. fő ellenfél Ausztria. Ausztria ultimátumot küldött (utolsó felszólítás), visszautasították
à háború.(Ausztria a legkedvezőtlenebb helyzetben került háborúba)
1859. solferinói csata: Ausztria vereséget szenved. (Dunant, genfi polgár megalapította a vöröskeresztet)
Villafranca békekötés: III. Napóleon békét kötött Ausztriával.
à Szart-Piemont megkapta Lombardiát, Velence Ausztria kezén maradt, Franciaország annektálta Nizzát és Savoyát.
Közép-itáliai államok csatlakoztak a szabadság kivívásához. Dél-Itália, Szicília: Garibaldi fellépése, partra szállt Szicíliában. 1860: Szicília és Nápolyi királyság / Viktor Emánuel / összeomlása és csatlakozása. (Sok magyar is részt vett.)

3. 1861: kikiáltották az egységes olasz királyságot, király II. Viktor Emánuel
1866: porosz-osztrák háború, olaszok a poroszokat támogatták
à Velence megszerzése.
1870: Rómát franciák tartották megszállva. Sorozatos kudarcok. 1870-ben francia-porosz háború miatt a franciák kénytelenek a fegyveres erőiket kivonni Rómából
à Olaszok bevonultak. Ezzel teljessé vált az olasz állam egysége.

II. Német egység kialakulása:

1. Poroszország felemelkedése, gyors gazdasági fejlődés: ipar, kereskedelem, mezőgazdaság: kapitalista átalakítás, a porosz-utas mezőgazdaság kialakulása. A nagybirtok megmarad, sőt tért hódít. Nagybirtokosok = junkerek. Kb.: a XIX. század közepére kialakul a gazdasági egység ó politikai széttagoltság.


2. Habsburgok és
A német államok laza föderációja (szövetsége). A „nagy német” egység Ausztria vezetésével.

Hohenzollerek
Poroszország a meghatározó: kis német egység (Ausztria kizárása), vezetője Bismarck (porosz kancellár; konzervatív), arisztokrata körök képviselője, porosz junker, jelszava: „Vérrel és vassal”. A hadsereg modernizálása, fejlesztése. Franciáktól átvett tömeghadsereg + modern hadsereg. Bevezette az általános hadkötelezettséget.


3. A háború:
- 1864 Dánia elleni schleswig-holsteini háború, ekkor még Ausztria szövetségeseként, utána Ausztria ellen fordult. Olaszországgal szövetséget kötött, Oroszországnak a semlegesség fejében segítette leverni az 1863. évi lengyel felkelést. Franciaországnak délnémet területeket ígért a semlegességért.
- 1866 Porosz - osztrák háború. Königgätznél döntő vereséget mértek az osztrák hadra. Enyhe feltételek mellett békét kötöttek: Ausztriának el kellett ismernie az Ausztria nélkül létrejövő német egységet és Olaszországnak át kellett adnia Velencét.
Létrejött az észak-német szövetség. Cél: dél-német területek megszerzése.
- 1870 Francia - porosz háború: III. Napóleonnak nem sikerült szövetségest találnia. Bismarck csapatai Sedannál győzelmet arattak a franciák felett. Poroszok bekerítették Párizst, III. Napóleon megbukott.
- 1871: a poroszok megszerezték Elzász-Lotaringiát.
1871-ben kikiáltották a Német Császárságot. Az állam első embere a császár, hatalmát az alkotmány korlátozza. 23 tartományból és 3 szabad városból szövetségéből állt. Törvényhozó szerv: Reichstag (Birodalmi Gyűlés). Végrehajtó hatalom feje a kancellár: tényleges hatalom az övé (Bismarck).

Polgári forradalmak – a francia forradalom

13. tétel

Polgári forradalmak – a francia forradalom

XV. Lajos (1715-74)

Nemesek visszakapják politikai vezető szerepüket

Az ország gazdasága hanyatlik.

XVI. Lajos (1774-92)

Folytatja elődje politikáját, majd reformok. Megnyirbálja a nemesek kiváltságaità változást akarnakà összefognak a harmadik renddel

A szociális helyzet katasztrofális. Nagy a szegénység, mindenfele éhínségek + 1789-ben államcsőd

XVI. Lajos összehívja a rendi gyűlést (1614-óta nem volt összehívva)

Rendi gyűlés (1789. 05. 05 – 06.20.)

Első rend: papság (300 képviselő). Jelentős kiváltságok, egyszerű nép szintjén élt. A felsőpapság nem akar változást

Második rend: nemesség (300 képviselő). Kiváltságaikat, társadalmi vezető szerepüket akarják vissza. A harmadik renddel értenek egyet.

Harmadik rend: A parasztság és a polgárság. A lakosság 96%-a (600 képviselő). Ők ténylegesen a változások mellett vannak (feudális maradványok eltörlése)

Papság, nemesség támogatja őket, ezért a rendek szerinti szavazást személyenkéntire akarják megváltoztatni

1789. 06. 20. A király feloszlatja a gyűléstàA harmadik rend átvonul a Labdaházba.

1789. 06. 24. Papság, nemesség egy része is átmegy a Labdaházba.

1789. 07. 09. Alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulnak át.

Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1789. 07.09. - 1791. 09.)

1789. 07. 12. Forradalmi Községtanács Párizsban à A király seregeket hív Párizs köré.

1789. 07. 14. A párizsiak megostromolják a Bastille-t, és ezzel kezdetét veszi a forradalom, mindenfelé parasztlázongások

1789. 08. 04.Nemesség, egyház lemond feudális előjogairól.

1789. 08. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A király Párizsba költözik.

1789. 10. 12. Az alkotmányozó nemzetgyűlés is Párizsba költözik.

A pénzügyi csőd, nehézségekàáruba bocsátják az egyházi földeket.

1791. 06. 22. A király megpróbál megszökni, de lebukikàelveszíti tekintélyét.

Szeptemberben elfogadják az új alkotmányt. Alkotmányos monarchia. Törvény előtti egyenlőség, cenzusos választójog, stb.

A forradalom mellett állók kezdenek pártokra szakadni.

Alkotmányos monarchistákßàSansculotte-ok (a szegény városi proletárok)

A szociális helyzet nem javul, elégedetlenkedések.

Mars mezei sortűz (belelőnek a sansculotte tüntetésbe) à radikalizálódni kezd. Külföldi hatalmak beavatkozási terve

Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791. 10. 01 -1792. 08.)

Függetlenek -A többség.

Alkotmányos monarchisták - La Fayette

Baloldal - Girondisák (girondiak). Polgárság és a vállalkozó réteg képviselői.

Jakobinusok – jelentős parlamenten kívüli erő. A sansculotte-ok körében népszerűek. Robespierre, Danton, Marat, Saint-Just

Hadüzenet Ausztriának?

Király, girondiak mellette, mert a népharagot le lehet vezetni vele, forradalom eszméinek terjesztése.

La Fayette-ék és a jakobinusok ellene.

1792. 04. 20. Hadüzenet Ausztriának, súlyos vereségeket szenvednek

Nő a szegények elégedetlenkedése, a jakobinusok egyre népszerűbbek.

1792. 08. 10. Forradalmi Községtanács Párizsban.

A sansculotte-ok (Danton) megostromoljál a Tülieriákat, megbukik a királyság.

Augusztus - Végrehajtó Tanács néven új kormány (Danton igazságügyminiszter).

Új választásokat, radikális intézkedések

1792..09. 20. Valmy - legyőzik a poroszokat.

Nemzeti Konvent (1792. 09. 20 -1795. 10.)

Függetlenek („Mocsár") - Pillanatnyi érdekeik szerint szavaznak.

Girondisták - A jobboldalra kerülnek.

Jakobinusok („Hegypárt”) - A baloldal.

1792. 11. 06. Jemappes-nál legyőzik a poroszokat, Anglia is beszáll a háborúba.

Az első girondi-jakobinus összecsapás a király pereà1793. 01. 21. A király kivégzése.

1793. 03. 10. Rendkívüli Törvényszék.

1793. 04. Közjóléti Bizottság néven új kormány alakul.

A szociális feszültség továbbra sem javul

Újabb vereségek, Anglia tengeri blokád

Elégedetlenségek à lázadások (pl. Vendée)

1793. 06. 02. Sansculotte-ok letartóztatják a girondi vezetőket, lefejezik őket.

Robespierre a Közjóléti Bizottság tagja lesz. Az őket támogató rétegeknek kedveznek. (Földosztás/eladás, ármaximalizálás, gazdagok megadóztatása stb.) Fokozzák a forradalmi terrort, sikerül konszolidálni a helyzetet.

Egy idő után egymás ellen fordulnak a jakobinus vezetők (veszettek, túlzók, Dantonék). Saját társadalmi bázisukat idegenítik el maguktól

1794. 07. 27. (thermidor 9-én) Robespierre is megbukik.

Thermidori köztársaság (1794-99)

A vállalkozó középrétegek kerülnek hatalomra. Eltörlik a korábbi határozatokat, cenzusos választójogot.

1798. 10. feloszlatják a Konventet à Kétkamarás parlament: Ötszázak Tanácsa és Vének Tanácsa.

Direktórium néven új kormány jön létre.

Nem sikerül úrrá lenni a bajokon. Többen is az erős kéz politikája mellett vannak

1799. 11. 09, Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre.

Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

14 .tétel

Az ipari forradalom és következményei Nyugat-Európában

I. Forradalom

1. Forradalom előfeltételei: 1820-óta használjuk a fogalmát. Lényege: a munka-, vagy szerszámgépek feltalálása, a gépipar megteremtése. A vasút és a gőzgyártás révén az utazás gyökeres átalakítása.
Előfeltételek:

a. A polgári forradalom elhárította a fejlődés legfőbb politikai akadályát. Kialakult a föld polgári tulajdona à tőkés mezőgazdaság kialakulása (vetésforgó à nincs ugar) a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt mint a lakosság száma.

b. Növekvő gyarmatbirodalom + tengeri kereskedelem à tőkefelhalmozás. A belső piac növelte a keresletet a mezőgazdaság számára.

c. Jól működő hitelszervezet. 1694 angol bank létrejötte.

d. Gazdag vas és szénbányák.

e. Olcsó teherszállítás (szigetek, kikötők)

f. Szakképzettség oktatás magas színvonala.

2. Kibontakozása: A gépesítés a tömegfogyasztási cikkeket előállító iparágakban kezdődik: textilipar. Találmányok: 1733 John Kay: repülő vetélő, Hargreaves: fonógép, Cartwright: szövőgép.
Gőzgépek: James Watt 1769-ben találta fel. Felhasználása: textilipar, bányászat, malomipar, kohászat.
Közlekedés fejlődése: 1807 Fulton gőzhajó, Mac Adam 1810 műút, 1825 Stephenson gőzmozdony } gyors olcsó, nagytömegű szállítás lehetővé tétele. Hírközlés fejlődése: Morse. Gépgyártás gépesítése: Forgácsoló-gépek, esztergagép, marógép, Maudslay: vasesztergapad. Megjelentek az első szabványok. Mezőgazdaság gépesítése: vető-, aratógépek. Nehézipar, haditechnika fejlődése.

II.

III.Hatásai

1. Demográfiai változások: A lakosság számának gyors növekedése: több élelmiszer, egészségügyi viszonyok jobb feltétele. Mezőgazdasági gépek megjelenése à városi és falusi lakosság arányának változása: falu à város. Új iparvidékek kialakulása.

2. A társadalom átrétegződése: Megváltozott a parasztság és a munkásság számának aránya. Kialakult a burzsuázia és a proletariátus (munkásosztály).
Burzsuázia: termelőeszközök tulajdonosa, érdekei védelmében erős államot hoz létre, társadalmi bázis: középrétegek.
Proletariátus: nagy- és koncentrált tömeg, nyomor, női- és gyermekmunka alkalmazása. Munkásosztály rétegződése: kék (betanított, vagy segédmunkások, helyzetük válságos)-, fehér (szakmunkások, helyzetük jobb a többi munkásokhoz képest) gallérosok.
Megjelent a középosztály: önállóan termelő kisparaszti elemek, értelmiség, hivatalnokok, középvállalkozók tartoztak ide.

3. Urbanizáció: a faluból a városba költözés folyamata. Ennek következményei:
Pauperizálódás: elszegényedés. Gyökértelenedés: faluból
à városba költözés során az emberek elvesztették a kultúrájukat, vallásukat, valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.

4. Chartizmus Angliában: Ösztönös megmozdulások (géprombolók / luddisták, lyoni selyemszövők, sziléziai takácsok) à 1836-ban megalakult a Londoni Munkások Szövetsége, első önálló politikai szervezet. Mozgalom: aláírásgyűjtés, kérelmek benyújtása ,gyári törvények elfogadtatása. Eredmények: munkaidő: 10 óra, női- és gyermekmunka korlátozása, javultak a munkafeltételek.

5. Jótékonyság és utópia: Az utópisták a felvilágosodás gondolataiból kiindulva elméletek alkotásával az emberek jóakaratára támaszkodva akarták a társadalom hibáit kijavítani.
Utópista szocialisták: Saint-Simon, Fourier, Owen
- Saint-Simon: szerinte a társadalom irányítását tudósokra és gyárasokra kell bízni.
- Fourier: falanszter elmélet, tökéletes társadalom.
- Owen: angol gyáros, Amerikában kommunisztikus telepet hozott létre.
Utópisták jelentőségük: felismerték a kialakuló új rend ellentmondásait.
Munkás papok: Kolping (katolikus) és Wichern (protestáns): Otthonokat, egyleteket szerveztek.

6. Kispolgári szocialisták: Gyűlölik a kapitalizmust, ugyanakkor ők is tulajdonosok.
- Proudhon: szerinte tulajdon = lopás, anarchista (lázadó)
- Louis Blanc: szerinte nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására.
- Blanqui: egyenlősítő program.
Nincs semmilyen alapjuk.

7. A forradalmi munkásmozgalom kezdetei: Marx, Engels
Dialektika: a világ ellentmondásainak harca. Materalisták: a lét határozza meg a tudatot.
Hegel: újkori dialektika: (idealista: eszme elsődleges az anyaggal szemben) alkalmazták a társadalomra: a történelmet osztályharcok történetének minősítették.

A Rákóczi-szabadságharc 2

11. tétel

A Rákóczi-szabadságharc

I. Előzmények:

a. A Wesselényi-féle mozgalom után I. Lipót abszolutizmusa megszüntette a rendi dualizmust, felfüggesztette az ogy.-t és a városi hivatalt.
Kormányzóságok felállítása, létrehozása (megyék ellen), szélnek eresztette a végvári katonaságot. Kiadta a hírhedt adórendeletét (Mo. súlyos helyzetbe került). Protestáns üldözés.

b. Thököly Imre ellenállási mozgalma: a szélnek eresztett katonák összefogása. Hibája: nem vette észre a török birodalom gyengeségét, a tütük birodalommal keresett kapcsolatot. Eredmény: 1681: soproni ogy. I. Lipót abszolutizmusának vége.

c. A török kiűzése Magyarországról. 1683. Bécs ostroma - 1699. kardóczi béke
Szent liga jött létre. Európai összefogás. Habsburgok nagy szerepet vállaltak.

1687. pozsonyi ogy.: megint felerősödött az abszolutizmus. A rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, lemondtak az aranybulla záradékáról. I. Lipót meghódított területnek tekintette Mo.-ot, ezért a visszafoglalt földeket a kamara igazgatása alá helyezte. E földeket birtokló nemesektől 10%-os fegyverválságot követelt, fölállította az Újszerzeményi Bizottságot. Nem állította helyre Mo. és Erdély területi egységét.

II. Rákóczi szabadságharc

a. Kirobbanása: hegyaljai felkelés.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735): Apja I. Rákóczi Ferenc, anyja: Zrínyi Ilona, nevelőapja: Thököly Imre. Barátja: Bercsényi Miklós.

Külpolitikai kapcsolatok keresése: XIV. Lajos francia uralkodó. Külpolitikai háttér: Spanyol örökösödési háború.
Rákóczit Bécsújhelyen börtönbe zárták, felesége kiszabadította.
Lengyelország: Brezán vára
à brezáni kiáltvány: fegyverbe szólítja az ország lakosságát. Zászló: „Cum deo pro patria et libertate” = „Istennel a hazáért és a szabadságért”
1703: vetési pátens: A harcoló jobbágyokat és családjukat mentesítette a földesúri és állami szolgáltatások alól.

b. Külpolitikai helyzet: Spanyol örökösödési háború (1701-1714). Franciák ßà Habsburgok. XIV. Lajos ígéretek: pénz, hadmérnök. Nem ismerte el Rákóczit királynak.

Häckstadti csata: francia vereség. Kapcsolat a bajor uralkodóval meghiúsult. I. Nagy Péter orosz cárral való kapcsolat lehetősége: tárgyalás, szövetség à semmi.

c. Katonai sikerek:
1703. Tiszántúl egészét elfoglalták, Hajdúvárosok csatlakozása, Duna-Tisza-köze + Felvidék egy része.
1705. Egész Dunántúl elfoglalása (Vak Bottyán), 1707. Erdély egy részét is elfoglalták.

d. Országgyűlések:
1705. Szécsény - államforma: konföderáció (lengyel mintára). Vezérlő fejedelem: Rákóczi, tejhatalom: kül-, pénz-, hadügy; mellé 24 tagú szenátus (gazdasági tanács). Legfontosabb államhatalom: kancellária
1707. Ónód: általános adózást. Habsburg ház trónfosztása: külpolitikai okok.
1708 pozsonyi ogy.: jobbágyok

III. A kuruc állam gazdaságpolitikája: Gazdasági irányítás: Gazdasági Tanács feladata.
Fejedelem jövedelmei: saját birtokokból, bányák, vámok jövedelmei, külföldi segélyek.
Rézpénz kibocsátás (elértéktelenedett, csak átmeneti megoldás)
Kuruc hadsereg: - reguláris (hivatalos) ezredek
- irreguláris ezredek: mezei hadsereg
- lovasság
- gyalogság 1707-1708 trencsényi, romhányi vereség.
- tüzérség

IV. Szatmári béke (1711)
Rákóczi tárgyalni ment I. Nagy Péterhez; Károlyi Sándor 1711-ben leteszi a fegyvert.
Béke: - amnesztia a résztvevőknek.
- földesurak visszakapták az I. Lipót alatt elkobzott földeket
- magyar rendek megerősítése
- protestánsok szabad vallásgyakorlása
- Újszerzeményi Bizottság megszüntetése
- békeszerződés a kurucok számára kedvező.

III.Rákóczi száműzetésben:
Ha behódol, megbocsátanak neki. Rodostóban (Törökország) halt meg.

Mária Terézia és II. József uralkodása

12. tétel

Mária Terézia és II. József uralkodása

1711. Szatmári béke à nyílt erőszak nem alkalmazható

Kancellária Bécsben, Kamara, Helytartótanács Pozsonyban

Az önállóság csak látszat. Óriási egyházi birtokok.

III. Károlynak nem volt fiú örököseà1722-23. Pragmatica Sanctio (leányági örökösödés)

Mária Terézia (1740-80)

III. Károly halála után örökösödési háború tört ki (1740-48).

Mária Terézia Pozsonyban segítséget kér a magyaroktólàsegítünkànemesi föld adómentessége

1754. kettős vámhatár – külső (Habsburg-birodalom szélén) és belső (Magyarország és a tartományok között)àolcsó magyar cuccok bennmaradnak

Parasztság helyzete: magas adók, földesúri terhek (hadiadó, porció, forspont, kilenced, ajándék, robot)ànagy elégedetlenség, elszegényedés, nő a zsellérek száma

1765-66. Dunántúlon jobbágymozgalom, sztrájkàHabsburg-beavatkozás

1767. rendelet: urbárium (kilenced+1 forint a földesúrnak; heti egy nap igás vagy két nap kézi robot)àtörvényes helyzetet teremtett

1777. Ratio Educationis – alsó és középfokú oktatás rendjét szabályozza (6-12 éves korig kötelező iskolába járni)

Kevés az iskola és a tanító, és német a hivatalos nyelv (ellenérzés)

II. József (1780-90)

Felvilágosodás, jozefinizmus

Egységállamot akartàabszolutisztikus eszközök (nem koronáztatta meg magát magyar királynakàkalapos király), korona a bécsi kincstárban

A katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni

Türelmi rendelet – megengedte a protestánsok vallásgyakorlását és hivatalviselését

1785. jobbágyrendelet – megszüntette a jobbágyságot, védelembe vette a telki állományt

Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól.

Német nyelv hivatalossá tételeàlegnagyobb felháborodás

Elidegenítette a papságot és a nemességet is. Csak a felvilágosodás hívei támogatták.

1788. Oroszországgal szövetségben háború törökök ellenàvereség, nagy veszteségek

Francia forradalomà francia szövetséget elvesztette

Belga felkelésàelszakad

Poroszok a határonàmagyarok tárgyalnak velük a Habsburg-ház trónfosztásáról

Halálos ágyán visszavont mindent.

Nemzeti ébredés: magyar nyelv, magyarság eszménye.

II. Lipót (1790-92)

Rugalmasabb politikus, visszaadta az elfoglalt területeket, kompromisszumok, engedmények.

A nagy földrajzi felfedezések 2

09. tétel

A nagy földrajzi felfedezések

I. Nagy földrajzi felfedezések

1. A felfedezések jelentősége:
Nem csak új területek meghódítását jelentette. Hatásaiban átalakította Európa egész gazdaságát, társadalmát, államszervezetét, kultúráját. Előidézték az amerikai kontinensen fejlett civilizációk bukását (maja, azték). Kihatott Afrika és Ázsia életére.

2. Felfedezések közvetlen előzményei:
- A keleti fűszerek, luxuscikkek beszerzése a cél.
- A távolsági kereskedelem a XVI. századig az Arabok kezén volt.
- Nagy mennyiségű nemesfém áramlott ki Európából
à aranyéhség, bányák kiürülése.
- Török birodalom terjeszkedése + Velencével kereskedelmi megállapodás
à Monopolizálta a kereskedelmi útvonalat.
- Feltételek: Part menti hajózás, tudományok fejlődése, karavella, iránytű, tájékozódás fejlődése. Tengerész Henrik portugál hajósiskolája. Toscanelli firenzei csillagász térképe. Európai népesség nagy arányú növekedése.

3. Felfedezések:
1487 Diaz Bertalan: Jóreménység-fokának elérése.
1492 Kolumbusz Kristóf (Genovai eredetileg; portugál király segítsége) 1. útja San Salvador-szigete (Amerigo Vespucci)
1498 Tordessillasi szerződés (Spanyol ország): Világ első felosztása (Spanyol- Portugál) Zöldfok-sziget
1519-1522 Magellán körülhajózta a földet.

4. Amerika államai:
Mexikó területén: Maja, Azték; Dél-Amerika: Inka birodalom.

5. Új világ meghódítói:
Konkvisztádorok (hódítók): Cortez: Azték birodalom; Pizzaro: Inka állam.

6. A gyarmatok:
A gyarmat politikai önállóságától megfosztott terület, ahol gyarmati közigazgatást vezettek be.
Gyarmatok kirablása: arany, ezüst, drágakő. Fejlett földművelés terményei: kukorica, paradicsom, burgonya. A fűszernövények meghonosítása, cukornád, fűszerek, gyapot. Bennszülöttek munkára kényszerítése. (lakosság megtizedelése, afrikai négerek behurcolása)

II. Felfedezések gazdasági hatásai:
- ‘világpiac’ megteremtése
- lakosság nagy arányú növekedése 14.
à16. század Európa lakossága 2x-esére nőtt.


III. Árforradalom és
Mezőgazdasági termények ára nagyobb mértékben nő mint az ipari árak. Oka: nemesfémek beáramlása
àaz infláció és a kereslet megnőtt.
agrárkonjunktúra:
Lengyelország, Magyarország mezőgazdasági termékek szállítója



IV. Ipar: céhekà szétszórt manufaktúra (felvásárlási és kiadási rendszer) à manufaktúrák (tömegtermelés, textilipar fejlődése)
Gazdasági fejlődés hatása Európa országaira: régiók kialakulásának ideje.
Munkamegosztás: Ny-Európa: ipar, Közép-, K-Európa: mezőgazdaság: eleinte kedvező, később egyoldalú fejlődéshez vezet.
- Atlanti-óceán partján fekvő országok megerősödése: Anglia, Németalföld, Flandria (textil).
Spanyolország, Portugália: óriási mennyiségű arany, hiba: nem fektették be, ezért kifolyt.

A reformáció és az ellenreformáció

10. tétel

A reformáció és az ellenreformáció

I. Reformáció

15-16. század – Németország széttagolt, eltérő gazdasági fejlődés

Társadalmi ellentétek (fejedelmek ßà differenciálódott parasztság)

Rohamosan csökken az egyház tekintélye.

Egyre korruptabb az egyház.

Közvetlen kiváltó ok: búcsúcédulák – eladják a bűnbocsánatért cserébe (X. Leó)

1517. 10. 31. Luther Márton kifüggeszti 95 tételét a wittenberg-i templom kapujára.

Egyedül a hit által üdvözül az ember. Nincs szükség az egyház közvetítő szerepére. Nem kell hatalmas egyházi vagyon.

Minden társadalmi rétegnek kedvezett.

1520-21. Wartburg - Luther lefordítja a Bibliát németre à német irodalmi nyelv alapjai

Egyház nyelve legyen a nemzeti nyelv!

1529. V. Károly – protestánsok – nem katolikus keresztények

1530. Augsburg – Ágostoni hitvallás

1555. Augsburgi vallásbéke

II. A reformáció irányzatai

1. Münzer Tamás – Zwickau

Anabaptisták (újrakeresztelkedők)

A nép elégedetlenségét fogta meg. Isten birodalmát nem a túlvilágon, hanem itt a Földön kell elérni.

1524-25. népi felkelésàparasztháborúàMünzert kivégzik

Németország, Skandinávia, Baltikum, Magyarország

2. Kálvinizmus – a svájci reformáció

Ulrich Zwingli, Kálvin János

Központi gondolat – Isten korlátlan ura a mindenségnek.

Eleve elrendelés elve – már születésed előtt el van döntve a sorsod (predestináció)

Zsarnokölés - ha valaki visszaél a hatalmával, ki lehet végezni

Antitrinitárius – szentháromság-tagadás (Szervét Mihály), radikális

Svájc, Németalföld, Skócia, Franciaország, Magyarország

III. Ellenreformáció

Még nem terjedt el a reformáció. A katolikus egyház újjászervezhette erőit.

1545-63. Tridenti zsinat – egyház megtisztítása, papnevelő intézetek felállítása

Index (tiltott könyvek jegyzéke)

Szent Officium (pápai inkvizíció)

1540. Loyolai Ignác – Jézus Társasága (jezsuita rend) – a pápa alatt egyesíteni az egész világot.

Hunyadi Mátyás uralkodása

07. tétel

Hunyadi Mátyás uralkodása

1. Mátyás királlyá választása:
Hunyadi Jánosnak 2 fia volt: László és Mátyás. László a trónörökös, de V. László lefejeztette.
Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) megegyezésre törekedett a Garaiakkal. (Mátyás a király és Garai lánya a felesége)
Pogyebrád Györggyel (cseh király) való megegyezés, külföldi védelem. (szintén házassági ajánlat, de el is vette)

2. Hatalmának megszilárdítása: Garamiak mellőzése, Pogyebrád Katalin a felesége.
Szilágyi Mihályt a déli végre küldte harcolni a törökkel. (így számolt le velük)
Bárói ellenfelekkel való leszámolás.
III. Frigyessel való megegyezés (nála volt a korona, ezért sokáig nem volt hivatalos király): 1464-ben egyezett meg. Feltétel 80000 arany, ha fiú utód nélkül hal meg, akkor rá és utódaira száll a korona.
Cseh huszita mozgalom felszámolása (Jiskra / Zsiskra)
Sikeres támadások a török ellen: Jajca 1463, Szabács 1476, Kenyérmező 1479 Kinizsi Pál

3. Belpolitika: magára a kormányzásra irányul.

a, Állam. Központosító törekvései voltak: Bárok félreállítása, királyi tanács mellőzése.
Országgyűlések kérdése uralkodása első 20 évében: Rendszeresen összehívta az ogy.-t, különösen a középréteg kéréseit próbálta megvalósítani. Városok jogainak érvényesítése. Átszervezte a kancelláriát és a bíróságot: királyi személyes jelenlétű bírósága. Intézmények egységesítésére törekedett. Szakképzett hivatalnokokkal valósította meg.

b, Pénzügyi tevékenységek: 1467. kincstári reform.
Kincstartó: Ernuszt János. Feladata az összes jövedelem bevétel / kiadás kezelése.
Új adók bevezetése: Királyi kincstár adója a korábbi kamara haszna helyett.

30-ad vámot megszüntette à koronavám. Hadiadó: évi 1 Ft. Füstadó.

4. Külpolitika

a, A hadsereg kérdése: Híres fekete sereg: zsoldos hadsereg. lovas havi zsoldja 3, gyalogosé 2 Ft

b, Mátyás törökellenes politikája: Aktív védekezés, török ellen az ország erői nem elégségesek, nem támadtak: Jajca 1463, Szabács 1476, Kenyérmező 1479 Kinizsi Pál

c, Mátyás nyugati politikája: Cseh trón megszerzése. Célja: cseh választófejedelem akar lenni (nem lett az). Ausztria, Bécs megtámadása. Szilézia, Morvaország, kiharcolta, hogy választófejedelem legyen. Részleges sikerek.

5. Mozgalmak Mátyás ellen: Okai: személyes sérelmek, önkényes adóbehajtások, ogy. nélküli kormányzás, uralkodói rendeletek a törvények helyett.
1471: Vitéz János a szervező, Janus Pannonius is részt vett.
Visszaszorította a rendeket (abszolutikus jellegű kormányzás)
àa király támogatóinak köre szűkül. A régi főúri családok hatalom nélküli címeket kaptak. Köznemesség kiszorítása a politikából. Polgárság száma csekély.
Összegzés: Idő előtt próbálta felépíteni a központosított rendi monarchiát. Abszolutista igényű személyes jellegű kormányzást folytatott megfelelő gazdasági, társadalmi feltételek nélkül.

6. Utódlás: törvénytelen fiát, Korvin Jánost utódjának jelöli / nem érvényesült.

7. Humanizmus: emberközpontúságot, a reneszánsz ember ideológiája

A reneszánsz 1476-tól Beatrixxal való házassága után kezdett jelentőssé válni. Budai vár építése, visegrádi nyári palota. Mátyás könyvtára: korvinák (festett képekkel illusztrált kódexek).